A Grill asztalai

Útközben még beszélgettek egy kicsit az előbbi akciójuk kimeneteléről, de most már sokkal viccesebbnek találták mind a ketten a történteket. Persze ameddig a temetőben voltak, eszükben sem volt vigyorogni. Beértek a belvárosba, majd a Grill felé vették az irányt. Az ajtóhoz lépett, egy pillanatra megtorpant, hiszen az üvegen tükröződött az arca, a haja elég zilált volt, ezért pár gyors és elegáns mozdulattal elrendezte mielőtt bement. A bárpultnál voltak egy páran, senki nem volt bent, aki ismerősnek tűnt volna számára. A pulthoz közel ültek le egy asztalhoz, mert abban a sarokban volt a legcsendesebb a hely. Rendelt egy Gyros-tálat magának és egy koktélt. Most megengedhette magának, nem motorral jött. Utána elhelyezkedett kényelmesen, és az asztalra tette a könyvet.
-Hát ez nem egyszerű, nagyon régi nyelvezettel íródott, de legalább olvasható maradt. -állapította meg az első oldal átnézése után. Itt még semmi lényeges nem volt, csak két védőbűbáj, de ezeket eddig is ismerte. Az első pár oldalon ilyenek szerepeltek, a hozzávalókkal és ábrákkal szemléltetve. A keze megakadt valamiben miközben végigsimította a könyvet. Egy könyvjelző szerűség volt. Kinyitotta annál az oldalnál, legnagyobb meglepetésére a Mystic Falls név volt felírva. ~Szóval nem mindig élt itt..~ Az első két oldalt átfutotta itt is, amin rejtélyekről írt ködösen a boszorkány, majd új lehetőségekről, amik valamiért ehhez a helyhez kötődtek. Valamint egy hasonmást említett. Erről hallott már korábban is, valamennyire ismerte a történetet, de csak érintőlegesen foglalkozott vele. Felpillantott a könyvből, nem akarta Linát nagyon untatni.
-Mi a véleményed? Sok vámpír él itt Mystic Fallsban? -kérdezte érdeklődve, miközben kortyolt az italából egyet. Közben azon gondolkozott, hogy miért töltötte el furcsa izgalom, amikor a könyvben meglátta a hasonmás említését. Azt remélte, hogy valami értékes információhoz vagy bűbájhoz fog jutni. Például azt sem tartotta rossz ötletnek, hogy a vámpírok ellen több védekezési módszert is ismerjen, hiszen arról már tudomása volt, hogy akad egy pár a környéken..

Elég sok gyaloglásra volt szükség mire odaértünk a Grillhez. Útközben sokat beszélgettünk, de sokkal jobb volt a hangulat, mint a temetőben.
Amikor odaértünk, mindketten borzalmasan néztünk ki. Az ajtóban visszatükröződött a képünk, így ott igazítottuk meg a hajunkat.
Leültünk egy asztalhoz, majd rendeltünk. Ő gyrost, én pedig egy tekquilát kértem.
Ever beleolvasott a könyvbe és csak annyit mondott, hogy nagyon régi nyelvezettel íródott. Ebből csak arra tudtam következtetni, hogy nem lesz könnyű elolvasni, de mégiscsak egy boszival van dolgom...
- De azért olvasható, nem? - kérdeztem remélve, hogy ki tudja olvasni.
A vámpírokról is érdeklődött.
- Fogalmam sincs... Csak egy pár hete költöztem ide. - adtam válaszként a kérdésére.
Hosszú gondolkodás után, dadogva tettem hozzá:
- Én csak, annyit tudok, hogy jelenleg nem csak én vagyok Első a városban.
Nem mondott semmi konkrétat arról, hogy mi van a könyvben, ezért rákérdeztem.
- Szóval? Ki lehet olvasni? - türelmetlenkedtem - Mi van a könyvben? - folytattam a kérdezősködést.

Azt hitte, hogy a lány már régebb óta él Mystic Fallsban, de mint kiderült nemrég költözött ide, akárcsak Ever. Így túl sok információra nem is számított tőle, ami a helyet illeti. Ő sem tud sokat jelenleg, és az a tudás is csupán elméleti jellegű.
-Nem csak Te vagy itt Első? Ki a másik és miért jött ide? -kérdezte izgatottan, a szemöldöke egész magasra szaladt fel a homlokán. ~Vajon mi a fenétől válik egy hely ennyire vonzóvá a vámpírok számára?~ töprengett el, miközben folytatta az olvasást. A szöveg kezdett kicsit érthetetlenné válni számára, az úgynevezett hasonmás túl nagy szerepet kapott a könyv ezen részében. Kár, hogy azt felejtették el leírni, hogy hogyan néz ki, vagy mi a neve egyáltalán. Így nem valószínű, hogy találkozni fognak.
-Olvasható. Egyelőre még próbálom összerakni a képet a fejemben. -válaszolta gépiesen a lánynak, miközben fel sem nézett a sorok közül.Pár másodperc múlva egyenesen a lány szemébe nézett, majd egy kérdés következett. Úgy tűnt talált valami érdekeset.
-Tudsz valamit arról, hogy kit jelenthet a 'hasonmás'? Elég sokszor van említve Mystic Falls-al kapcsolatban, de név és minden egyéb ismertetőjel nélkül..
Érdeklődve figyelte a lány reakcióit, hangjában nem tudta leplezni a kíváncsiságát. Egyre érdekesebbé vált a helyzet, volt pár hasznos varázslat, amihez viszont elengedhetetlen volt ez a titokzatos ember.. ~vagy talán nem is ember?~ erre a gondolatra akaratlanul is elhúzta a száját, hiszen akkor még nehezebb lenne felkutatni, ha az illető vámpír, vagy talán már nem is élő ember..

Jól látszott Ever arcán a meglepettség, amikor azt mondtam, hogy csak pár hete költöztem ide. Az említett Elsőkről kérdezett.
- A másik két Első neve Klaus és Rebekah. - mondtam elhaló hangon - Ők a féltestvéreim... - folytattam dadogva, s a számat harapdálva.
Azt mondta, hogy olvasható az írás. Reméltem is...
Óriási meglepettségemre elkezdett beszélni a hasonmásról, sőt még kérdezett is róla.
- Én...ismerem a hasonmást! - jelentettem ki halkan - Elena Gilbert-nek hívják, és ő is tud a vámpírokról. - suttogtam.
Olyan érzésem volt mintha ez titok lenne, de miért lenne az?
Evert nagyon érdekelte ez a hasonmásos dolog. Elmondtam neki mindent, amit csak tudtam a hasonmásról, Elenáról.
- De mégis mit ír a hasonmásról? - kíváncsiskodtam.

Lina & Ever

Figyelmesen végighallgatta Lina beszámolóját a hasonmásról, akihez immár név is tartozik. Közben a haját tekergette és próbálta összerakni a sztorit a fejében. ~Hát nem egyszerű eset az biztos.. pláne így, hogy az a bizonyos Klaus is rá pályázik.. vagyis a vérére..~ töprengett el ezen, mielőtt megszólalt volna.
-Van pár varázslat a könyvben, amihez a hasonmás is szükséges.. -mondta szinte suttogva. Most már egyáltalán nem volt biztos abban, hogy jó helyen kezdték el tárgyalni az ügyet. Hiszen, ha ennyien ismerik Elenát, akkor nem a legjobb ötlet erről beszélni a legzsúfoltabb helyen.
-Még csak a legelsőt sikerült teljesen megértenem. Állítólag ettől a bájitaltól erősebb lesz a vámpírok megigéző képessége. -kezdett bele a magyarázatba.
-Körülbelül három napig miután megitták képesek lesznek azokat is megigézni, akiket esetleg a verbéna véd ettől... -folytatta, majd egy kis kiegészítésképp hozzátette, hogy csak az igézésre vonatkozik, szóval a többi hatása ugyanaz a verbénának. Így kevésbé tűnik hasznosnak, hiszen így is árt a növény a vámpíroknak.
-És még jópár oldalon keresztül vannak receptek, de még azokat nem sikerült teljesen megértenem. -nem ejtett szót a hasonmás szerepéről egyelőre. Viszont ismerve a lányt úgysem fogja megúszni anélkül, hogy most már végig ne mondaná.
-A hasonmásnak az a szerepe ebben, hogy a véréből is kell a főzethez keverni.
Ezután várt és figyelt, hogy ehhez mit szól Lina. Számára elég különös volt, hogy egyetlen lány vére mennyi mindenre felhasználható.
-Mesélnél Klausról is? -kérte meg Linát a családi részletekbe avatásra is. Lina előző reakciójából ítélve tart tőlük és nincs velük jó viszonyban...

A hasonmás véréből állítólag nagyon sok bájitalt lehet keverni. Legalábbis Ever ezt mondta. Tett is hozzá egy példát, amin egy kicsit meglepődtem mivel elég hülyeségnek tűnt. Na de ki tudja... Talán az aki írta.
Kérdezett Klausról is. Nem tudtam, mit mondjak róla, és azt sem tudtam, hogy hogy meséljem el neki, hogy még nem is találkoztam vele.
- Klaus csak édesanyám egyik félrelépéséből született...ahogyan én is. Csak annyi a különbség, hogy más az apánk. - motyogtam - De...én...még soha nem beszéltem vele. Csak látásból ismerem. - magyaráztam a lánynak - Tudom, kicsit fura, hogy tesók vagyunk, és még nem beszéltünk egymással, de ez van. Amint lehet, felkeresem. - mondtam határozottan.
- De miért érdekel Klaus? Talán van egy-két szó róla is?

Megdöbbent, hogy Lina még nem is találkozott a testvéreivel, bár a magyarázata után érthetőbbé vált.
-Értem. Megemlíti és azt írja róla, hogy hibrid, de más infó nincsen benne. Csak azért kérdeztem, mert elvileg neki is szükséges valamiért Elena vére. -válaszolta, majd az utolsó falatot is megette a Gyrosból és kortyolt egyet a koktéljából. Eddig gondolni sem merte volna, hogy létezik olyan is, hogy valaki nem csak vámpír vagy farkas, hanem úgynevezett hibdid is.. Elég veszélyesnek hangzik.
-Ha jól tudom. -tette hozzá kicsit bizonytalanul, hiszen Klaus nem boszorkány, minek kellene neki a hasonmás vére.
-A hasonmás vére jó a vérfarkas harapásra is. -fejtett meg egy újabb furcsa ábrát a könyvben, amiből az is kiderült számára, hogy alapesetben ez halálos. Kivéve, ha Elena vérét vagy egy hibrid vérét megissza aki megsebesült.
-A többi varázslatot még nem értem. -mondta miközben lapozgatta a könyvet. Hamarosan bezárta. Egyszerre ennyi információ elég volt neki. Majd ha nem lesz ennyire fáradt, folytatja. Mindenesetre elhatározta, hogy megkeresi Elenát, mivel nagyon kíváncsi lett.
-Te miért jöttél a városba?

- Tudom, hogy Klaus hibrid! - jelentettem ki - Hallottam róla. - folytattam a mondatot.
Érdekes dolgokat olvasott Ever a könyvből. Még én is meglepődtem.
- Vérfarkasharapásra? - kérdeztem érthetetlenül - Ezt...én nem is tudtam.
Szegény Elena... ha ezeket egy nem megfelelő személy megtudja, neki vége. Előre sajnálom... - gondoltam.
Pár pillanatig mindketten hallgattunk, majd egymásra néztünk.

Az utolsó kérdésére nem kapott választ, így nem firtatta tovább a dolgot. Eltette a táskájába a könyvet biztos ami biztos alapon. Nem lenne jó ötlet elhagyni valahol.
-Találkoztál már Elenával? -kérdezte Linát, közben körbenézett még egyszer a Grillben. Még mindig nem látott semmi ismerőst idebent. Az orra már hozzászokott a hely füstjéhez, a szeme az enyhe félhomályhoz.
-Arra gondoltam, hogy megkeresem. -jelentette ki végül pár perc gondolkodás után. Azt még nem egészen tudta, hogy mit is kezd majd, ha megtalálja. ~Az egyértelmű, hogy nem kérhetem meg, hogy adjon egy kis vért, hiszen néhány varázslathoz fontos... azt hiszem ez lenne a lehető legrosszabb kezdete egy új ismertségnek..~ gondolta végig a lehetőségeket. Egyelőre csupán szerette volna megismerni, egyébként sem ismer itt szinte senkit még.

- Igen, találkoztam már vele. Kiköpött Katerina Petrova! - mondtam egyértelmű válaszként.
Azt mondta, megkeresi Elenát.
Nem biztos, hogy jó ötlet, de felőlem... Végülis, nem biztos, hogy megtalálja. Jajj, dehogynem! Ő egy boszorkány... - gondoltam.
- Felőlem, keresd... - mondtam.
Pincér! - kiáltotta felemelt kézzel - Egy whisky lesz.

Talán Lina elfelejtette, hogy ő még egyáltalán nem jártas errefelé, így az a név, hogy Katerina Petrova neki csupán annyit mondott, mint az, hogy Elena Gilbert. Nem volt meggyőző a válasza Linának, mintha nem örülne az ötletnek. Gondolta rákérdez.
-Vagy szerinted ne keressem meg?
Közben ő is rendelt magának még egy italt. Kíváncsi volt miért reagált olyan furcsán előbb Lina a dologra. Nem akar semmi rosszat Elenának, bár ez lehet nem ilyen egyértelmű.
-Ha gondolod, segítek majd megtalálni Klaust. -ajánlotta fel egy hirtelen ötlettől vezérelve, ha már úgyis vadidegen embereket akar megtalálni ma..

- Nekem aztán mindegy... Ha akarod nyugodtan keresd meg. - hagytam rá a dolgot.
Hirtelen felajánlotta, hogy segít megtalálni Klaust, de jobbnak tartottam, ha én keresem meg...egyedül.
- Kösz, nem! Menni fog egyedül is. - nyugtattam meg viccelődve Evert.
Közben meghozták az italomat, én pedig pillanatok alatt le is húztam.
Szerintem jobb lesz ha megyek. Iszok valami frisset és élőbbet. - gondoltam.
- Én azt hiszem megyek. Szia. - köszöntem el.

Kicsit sem lepődött meg azon, hogy nem fogadta el a segítségét.
-Azt sejtettem, hogy menni fog. -válaszolta vigyorogva. Figyelte, ahogy Lina eltünteti az utolsó csepp Whiskyt is, majd távozni készül.
-Rendben, még egyszer köszönöm. Szia! -köszönt el tőle, majd szép lassan elkortyolgatta a maradék koktélját és távozott a Grillből. Abban egész biztos volt, hogy nem most találkoztak utoljára.